PRÓBATÉTELEK

MÁR  A  TIÉD  AZ ÁLDÁS!

Isten az új szövetségben nem tesz ki bennünket próbáknak, hogy aztán eldöntse, megérdemeljük-e az Ő áldásait.

Miért?

• Mert Krisztus már kiérdemelte helyettünk az áldásokat. Ézs 53, 5. 

• Sőt, Krisztusban minden áldást már elérhetővé tett számunkra. Efézus 1, 3. Mennyei Atyánk segít nekünk, hogy valóban átvegyük az Ő kegyelmi ajándékait, részesülni tudjunk ezekben az áldásokban.

ISTENNÉL SOSEM BUKUNK EL

Isten nem büntet minket, ha valamit elrontottunk.

Ézs 54, 9. 10.

"Ahogyan megesküdtem, hogy nem árasztja el Nóé özönvize többé a földet, úgy esküszöm meg most, hogy nem haragszom rád, és nem dorgállak meg többé. Mert a hegyek megszűnhetnek, és a halmok meginoghatnak, de hozzád való hűségem nem szűnik meg, és békességem szövetsége nem inog meg – mondja könyörülő Urad."

Mennyei Atyánk azért küldte el Fiát, Jézust, hogy helyettünk bűnhődjön és hatalmat, erőt adott nekünk arra, hogy uralkodjunk a bűnök felett. Kol 2, 14. 15.

"Az adósság-listát, amely felsorolta azokat a dolgokat, amiket Isten törvényei ellen tettünk, odaszegezte a Keresztre, így ez a lista már nem érvényes, mert Isten végérvényesen áthúzta. Isten a szellemi fejedelmeket és uralkodókat Krisztus Keresztje által megfosztotta hatalmuktól, és felvonultatta őket diadalmenetében, mint győztes hadvezér a foglyait." EFO

NEM TESZ PRÓBÁRA

Az Ige szerint Isten nem tesz minket próbára, nem visz minket kísértésbe. (Jakab 1. 13.)

"Senki se mondja, amikor kísértésbe jut: az Isten kísért engem, mert az Isten a gonosztól nem kísérthető, és ő maga sem kísért senkit gonosszal."

Az eredeti görög nyelvben a "peirázó" szót használják, amelynek jelentése: kísért, próbára tesz. Tehát a fenti Ige vers így is fordítható:

"Senki se mondja, amikor próbák érik: az Isten tesz engem próbára, mert az Istent a gonosz nem teszi próbára, és ő maga sem tesz senkit próbára."

Isten az Igét használja arra, hogy tanítson minket, nem pedig a betegségeket és nehézségeket. 2 Tim 3, 16. 1 János 2, 27.

Milyen apa lenne az, aki balesetekkel, betegségekkel, nehézségekkel sújtja a gyermekét, csak, hogy megtanuljon valamit? Az a természetes, ha rábeszéléssel, kedvességgel tanít egy apa. Péld 3, 12.

JÓRA FORDÍTJA A ROSSZAT

Az már megint egy másik dolog, hogy Isten minden nehézségből jót hoz ki Róma 8, 28, és még a próbákból is gazdagon, áldással, bölcsebben jövünk ki. De nem Isten az, aki a nehézségeket, háborúkat, veszekedéseket, betegségeket adja, hanem az ördög. János 10, 10.

JÓB

FOGADÁS?

Mivel ezt az Ige verset nem pontosan fordították le, sokan tévesen azt gondolhatják, hogy Isten és az ördög Jób háta mögött fogadást kötöttek, és szegény Jób emiatt a gyerekes versengés miatt szenvedett embertelen kínokat. De ha megvizsgáljuk az eredeti nyelvet, ráébredhetünk, hogy Isten mindvégig jó volt.

Az eredeti héber nyelvben ez szerepel:

Miért nézted ki magadnak az én szolgámat, Jóbot? Jób 1, 8.

Tehát nem Isten volt az, aki arra bíztatta az ördögöt, hogy kössenek fogadást. Isten egyáltalán nem akarta, hogy a gonosz próbára tegye Jóbot. Isten inkább fel volt háborodva amiatt, hogy az ördög Jóbot kiszemelte, hogy próbára tegye.

(sum (héber szó) = megvádol, gondolkozik rajta, bánt, megragad)

"Szívedben eltökélted, hogy rosszat teszel Jóbbal, az én szolgámmal, mert hozzá hasonló senki sincs ezen a Földön, ő egy tökéletes és becsületes férfi, istenfélő, aki elfordul a gonoszságtól?" (Az angol Young szószerinti fordítás szerint) Jób 1, 8.

AZ ÖRDÖG HATALMA

Az ördög azzal gyanúsította Jóbot, hogy csak nyereségvágyból jó ember, és Isten pedig körbevette őt a segítségével és védelmével, mint egy kerítéssel. (Jób 1, 9-11)

Erre Isten azt felelte, hogy Jób az ördög hatalma alatt van. Ez csupán egy tény volt, ami a bűneset miatt volt így.

Tehát ekkor Isten nem engedélyt adott az ördögnek, hogy kedve szerint kínozza. "Mindenét a kezedbe adom"- így szerepel a magyar Biblia fordításban. De ez hibás.

Itt arról volt szó, hogy Isten válaszolt az ördögnek, és elmondta, hogy nem vette körbe Jóbot különösen nagyobb védelemmel, mint a többi embert. Hiszen akkor még nem volt érvényben az ószövetség sem. Mivel az ördög e világ istene Ádám és Éva bűnbe esése óta, Jób, a családja és mindene az ördög uralma alatta volt. (2 Kor 4, 4.)

A te kezedben van = yad (a héberben) = a fennhatóságod alatt van.

Isten tehát az ember bűnbe esése után – az ószövetség és az újszövetség előtt – jogilag nem védhette meg az embert a próbatételtől.

A  SZÖVETSÉGEK

Isten és az ördög nem voltak tehát "cimbik", hanem háborúban álltak. A második világháborúban is az országok úgy igyekeztek győzni, hogy szövetségeseket kerestek. Isten és az ördög pedig az emberrel igyekeztek szövetséget kötni.

Olvashatunk Ábrahám szövetségéről, az ószövetségről és az újszövetségről a BIbliában.

Jézus Krisztus válságára hozta el a győzelmet a háborúban! Isten Általa véd meg minket Isten az ördög vádlásától, támadásától.

ISTEN  TRÓNTERME

A Jób könyve még az ószövetség előtt íródott tehát, amikor a Sátánnak még bejárása volt Isten tróntermébe. De ma már ez nincs így, az ördög ugyanis levettetett ebből a pozícióból – Jézus halála és feltámadása által.

"És hallottam nagy szózatot az égben, amely ezt mondta: Most lett meg az üdvösség és az erő, és a mi Istenünknek országa, és az ő Krisztusának hatalma; mert a mi atyánkfiainak vádlója levettetett, ki vádolta őket éjjel és nappal a mi Istenünk előtt." Jel 12, 10.

Jézus: "Láttam a Sátánt, mint villámlást, lehullani az égből." Luk 10, 18.

Jézus váltsága mindent megváltoztatott, mert neki adatott minden hatalom a mennyben és a Földön és a föld alatt. Minden ördögi fejedelemséget levetett a hatalmi pozícióból. Máté 28, 18. Kol 2, 15.

Krisztussal való egységünk miatt pedig mi a mennyei helyeken ülünk. Ef 2, 6.

Hogy is néz ki most a mennyei trónterem? Mivel minket nem vádolhat soha többé senki sem (Róma 8, 33) és az ördög levettetett, a sátán nincs ott! Krisztus ül az Atya jobbján és értünk imádkozik. A védőügyvéd= Parakletosz pedig Szent Szellem! Róma 8, 26. 34.

Látjuk tehát, hogy Jób és köztünk óriási a különbség, ezért nem mondhatjuk azt, hogy velünk is azt tesz az ördög, amit akar. Nekünk Megváltónk van, Jézus Krisztus! Ő Közbenjáró, Bíró, Segítő. Nem vehetjük semmibe Krisztus szerepét és jelentőségét, hiszen Őneki köszönhetően teljesen megváltozott a helyzetünk!

JÓB  KIJELENTÉSEI

Igaz, hogy a Biblia minden Igéje áldott, szent, hasznos a tanításra. De egyes könyvek történeteket mesélnek el, melynek során a szereplők keresik Istent és egyre jobban megismerik Őt! Dávid zsoltárai is mind áldottak, őszinték. Leírja a lelki gyötrődéseit, és sokszor az ének közepén kap kijelentést Isten jóságáról. Nem mondhatjuk azt tehát, hogy Dávid kétségbeesett jajkiáltásaiból kellene hitet merítsünk, hanem abból, amikor felállt a nehézségek közepette és reményteljes szavakat mondott.

Nem vehetjük úgy, hogy Jób, miközben a lelkében és a testében gyötrődött, mindent jól mondott volna. Hiszen ő maga mondta, hogy megbánta, amit mondott és hogy tudatlanul beszélt. Jób 42, 3. 6.

Jób idejében az embereknek nem volt kijelentésük arról, hogy az ördög létezik, és azt gondolták, hogy minden, ami történt velük, Isten akarata. Ezért mondta:

"Az Úr adta, az Úr vette el, áldott legyen az Úr neve." Jób 1, 21.

A történetből látható, hogy nem Isten, hanem az ördög vette el a gyermekeit és az egészségét! Ezért noha az, hogy nem hibáztatta Istent, szép dolog. De amit mondott mégsem igaz!

ÁBRAHÁM PRÓBATÉTELE

Sokan nem értik, hogy akkor Ábrahámot miért tette próbára Isten és hogyan is juthatott eszébe Istennek ilyen embertelen dolog: Isten azt kérte ugyanis Ábrahámtól, hogy áldozza fel Érte egyetlen fiát, az ígéret gyermekét, Izsákot.

Azonban ne felejtsük el, hogy Isten megállította Ábrahámot, amikor felemelte a kését, hogy megölje a fiát, és sosem volt az a vágy az Atya szívében, hogy Izsák meghaljon és Ábrahám gyilkoljon és gyászoljon.

Ábrahám jól ismerte Isten jellemét és hűségét és úgy gondolta, hogy Isten a porból majd feltámasztja Izsákot, hiszen az Ő Szava igaz: Izsák nagy néppé lesz, tehát gyerekei lesznek! Zsidók 11, 19.

Isten azért kérte ezt Ábrahámtól, mert ez által hozta be a világba az új szövetséget. Istennek kellett egy olyan embert találnia, aki annyira bízott benne, hogy hajlandó volt feláldozni Érte fiát. Így Isten is jogosan áldozhatta fel Krisztust az emberek bűneinek, váltságainak, átkainak eltörlésére.

Látjuk, hogy Isten igazságos, jó és követi a jogosságot.

A próbatétel pedig gonoszságként szerepel a Bibliában. Jakab 1, 13.

FÉLREÉRTHETŐ IGÉK

A Mi Atyánkban az egyik mondat hibásan arra enged következtetni, hogy Isten kísértene minket vagy próbára tenne. (Ne vígy minket kísértésbe.) De a helyes fordítás így hangzik:

"Ne engedd, hogy gonoszságra hajoljon a szívem" Máté 6, 13

De mi a helyzet a lenti Igével? Hogyan értelmezzük akkor?  

1 Korinthus‬ ‭10:13‬ ‭RÚF‬ "Emberi erőt meghaladó kísértés még nem ért titeket. Isten pedig hűséges, és nem hagy titeket erőtökön felül kísérteni; sőt a kísértéssel együtt el fogja készíteni a szabadulás útját is, hogy el bírjátok azt viselni."

Ez nem azt jelenti, hogy Isten engedi meg a kísértéseket és kiválogatja, hogy melyik kísértést/próbát engedi meg az életünkben, attól függően, hogy milyen élethelyzetben vagyunk vagy milyen érettek vagyunk lelkileg. Nem, Isten nem engedi meg a kísértéseket, próbákat, ahogy azt a fentiekből is megérthettük. 

Arról van ebben az Ige versben szó, hogy az életben mindenkit hasonló próbák érnek. Isten pedig már előre gondoskodott számunkra a kiútról és az Ő erejével meg tudjuk állni a helyünket és megszabadulunk. 

Ezért adta nekünk az Ő isteni erejét, amire az eredeti görög szöveg a dunamai szót használja. Magyarul: erőtökön felül- de itt nem az emberi erőről van szó, hanem az Istentől kapott dunamai erőről! Tehát nem juthatunk olyan próbatételbe, ami meghaladná azt az erőt, amit Isten adott nekünk. Ez a feltámadás ereje, csodatévő erő. 

Ennek a cikknek sok részét Emily Preston kutatásai alapján írtam. Emily Preston életéről és szolgálatáról a következő két gombra kattintva olvashattok: